Folyóiratok

Utolsó frissítés: 2024 április 30.

Folyóiratok idézettségi besorolása

A folyóiratok minden tárgykategóriája kvartilisekre oszlik: Q1, Q2, Q3, Q4. Az első negyedben a folyóiratok idézettség szerinti első 25%-a áll a listán; a Q2-t a 25-50%-os csoportba tartozó folyóiratok foglalják el; a harmadik negyedet az 50–75%-os csoport folyóiratai, a negyediket pedig a 75–100%-os csoport folyóiratai foglalják el.

E logika mentén meghatározható a D1 kategória is, ami az első decilis, azaz a folyóiratok felső 10%-át jelenti.

Többféle folyóirat szintű metrika létezik (CiteScore, Scimago, SNIP, JIF), ezekről részletesen az alábbi oldalon lehet tájékozódni. Egy folyóirat Q1, Q2, Q3 vagy Q4 besorolását legegyszerűbben a Scimago Journal Rankings oldalán lehet ellenőrizni.

A folyóirat besorolása nagyban befolyásolja a folyóiratban megjelent közlemény hivatkozásainak számát. Például egy Q1 besorolású folyóiratba publikált közlemény átlagosan 2-szer több hivatkozást kap, mint egy Q2 besorolású folyóiratba publikált közlemény (Miranda & Garcia-Carpintero (2019): Comparison of the share of documents and citations from different quartile journals in 25 research areas).

Kompozit publikációs minőségi kibocsátás indikátor (csúszóérték)

A MATE minden évben vállalást tesz a minisztérium felé, azzal kapcsolatban, hogy mekkora értéket vesz fel a kompozit publikációs minőségi kibocsátás indikátor. Ez az indikátor a publikációk folyóiratainak besorolását veszi figyelembe.

• A kompozit indikátor összetétele a következő: a SCImago Journal Rank (SJR) klasszifikáció szerint megállapított folyóirat kvartilisekben Q2 folyóiratokban megjelent közlemények 0.5 súllyal, Q1 folyóiratban megjelent közlemények (D1 közlemények nélkül) 1 súllyal,  a D1 (Q1-es besorolású folyóiratok első 40%-ában található publikációk) folyóiratban megjelentek 2 súllyal, a web of science adatbázisban TOP 10% idézettségű cikkek 5 súllyal szerepelnek).
  
  (1/2 Q2 + Q1 + D1 + 5*TOP 10% közlemények száma)

Predátor folyóiratok

Ismertek olyan, akár Q1 kvartilisbe sorolt folyóiratok, melyeket predátornak nevezünk. Ezek a folyóiratok általában nagyon rövid idő alatt és nem megfelelő szakértői háttérrel bírálják el a közleményeket, elfogadási rátájuk közelít a 100%-hoz, és magas APC-t kell fizetni a publikáláshoz. A Magyar Tudományos Akadémia 2023-ban kiadott egy jelentést a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok kezeléséről. Ebben azt javasolja az MTA által felállított bizottság, hogy a nem magyar kiadású folyóiratok esetében a kétséges gyakorlatot folytató folyóiratokban (predátor folyóiratok) megjelent cikkek azonosítására a Norvégiában használt nyilvántartás folyóirat-besorolását használják a kutatók (a „0” besorolású folyóiratok nem ajánlottak). A magyar nyelvű és hazai kiadású publikációk és folyóiratok esetében a bizottság nem támogatta a norvég lista használatát, itt a jelenleg is az MTMT-ben elérhető besorolás használatát támogatják, amely az MTA tudományos osztályainak javaslatára épít.

Tudományterületi besorolás

Többféle tudományterületi besorolás létezik, ám a jelen összefoglaló csak a rangsor szempontok alapján, az egyetem számára legrelevánsabbakat fejti ki.

Az All Science Journal Classification (ASJC) kódolás a tudományterületek megkülönböztetésének elterjedt formája. Az ASJC négy fő tudományterületet különböztet meg egymástól, majd ezeken belül határoz meg témaköröket. A folyóiratok besorolásához ASJC kódolást alkalmaznak.

A QS rangsor tudományterületi besorolása az ASJC besorolásra épül egyedi kategorizálás alapján. Tehát a QS tudományterületi rangsorok eltérnek az ASJC besorolástól, ám teljes mértékben megfeleltethetőek egymásnak. A QS tudományterületi rangsorban az egyetem számára legfontosabb terület az Agriculture & Forestry, amibe az alábbi ASJC kategóriák tartoznak:

Code	Field	Subject area
1100	General Agricultural and Biological Sciences	Life Sciences
1101	Agricultural and Biological Sciences
1102	Agronomy and Crop Science
1103	Animal Science and Zoology
1104	Aquatic Science
1105	Ecology, Evolution, Behaviour and Systematics
1106	Food Science
1107	Forestry
1108	Horticulture
1109	Insect Science
1110	Plant Science
1111	Soil Science

 
Publikációs folyóiratválasztás

Publikáláskor egyrészt fontos figyelni arra, hogy milyen minőségű / besorolású a folyóirat, ahol publikálni szeretnénk. Egy Q1 besorolású folyóiratba publikált közlemény átlagosan 2-szer több hivatkozást kap, mint egy Q2 besorolású folyóiratba publikált közlemény (Miranda & Garcia-Carpintero (2019): Comparison of the share of documents and citations from different quartile journals in 25 research areas).

Másrészt, a QS tudományterületi rangsorban az egyetem számára legfontosabb terület az Agriculture & Forestry, így, ha a publikáció ezzel a szakterülettel kapcsolatos, ajánlott olyan folyóiratba publikálni, aminek szakterületi besorolásai között megtalálható a releváns ASJC besorolások egyike.

Fontos megjegyezni, hogy a QS tudományterületi rangsorában kétszer számítanak azok a publikációk, amik csak egy ASJC kategóriához vannak besorolva, ezért az Agriculture & Forestry szakterülettel kapcsolatos közleményeket érdemes ilyen folyóiratba publikálni.

Ha a publikáció nem közvetlenül kapcsolódik az Agriculture & Forestry szakterülethez, de határterületén helyezkedik el (pl. Biochemistry, Genetics and Molecular Biology), érdemes olyan folyóiratba publikálni, ami mindkét szakterülethez besorolt. Ilyen folyóirat például az “Annual Review of Plant Biology”, ami egyszerre rendelkezik Agricultural and Biological Sciences és Biochemistry, Genetics and Molecular Biology besorolással is.

Egy folyóirat besorolását legkönnyebben Scopusban, a folyóirat profiljára kattintva, a “Category” oszlopban lehet ellenőrizni.

Az összes szakterületi kategória és a hozzájuk tartozó kódok ezen az oldalon érhetők el.

Open Access publikálás és Article Processing Charge (APC)

Megkülönböztetjük egymástól azokat a publikációkat, amiket a folyóiratok egyszeri díjért vagy előfizetésért cserébe tesznek olvashatóvá, illetve nyílt hozzáférésű, azaz Open Access közleményeket. Számos publikáció vizsgálja azt, hogy mekkora az Open Access folyóiratokba való publikálás előnye hivatkozás terén. Egy tanulmány szerint 19%-al több hivatkozást kapnak az Open Access folyóiratba publikált közlemények, mint a nem Open Access folyóiratokba publikált közlemények (Ottaviani (2016): The Post-Embargo Open Access Citation Advantage: It Exists (Probably), It’s Modest (Usually), and the Rich Get Richer (of Course)).

Az APC, vagyis az Article Processing Charge az a publikációs díj, amiért cserébe egy tudományos folyóirat nyílt hozzáféréssel tud közölni egy közleményt. Az APC folyóiratonként különböző mértékű lehet és jellemzően a szerzők intézménye fizeti. 

Hogyan lehet APC fizetése nélkül Open Access publikálni?

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) számos Open Access megállapodást köt a legnagyobb folyóiratok kiadóival (pl. Elsevier, Springer Nature). A megállapodásban résztvevő kiadók folyóirataiba APC fizetése nélkül lehet publikálni Open Access hozzáférésű közleményeket.

A folyóiratok listáját az az „EISZ megállapodások” könyvtári aloldalon, vagy az EISZ Open Access megállapodások oldalon lehet elérni.